Magyar szilveszteri hagyományok
A szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe, december 31. A magyar néphagyományban az év utolsó napjához számos szokás és babona kapcsolódik: zajkeltéssel űzték el a rossz szellemeket, ólomöntéssel jósoltak a jövőre, és ügyeltek rá, hogy az új év első napja bőséges és békés legyen – hiszen „amilyen az év első napja, olyan lesz az egész esztendő”.
Ma a szilveszter leginkább a közös ünneplésről szól: házibulik, éjféli koccintás, a Himnusz, majd tűzijáték. Újév napján pedig jöhet a lencse, a malachús és a jókívánságok – amelyeket akár a köszöntőgenerátorunkkal is megírhatsz.
Gyakori kérdések
Mit szokás enni szilveszterkor és újév napján?
Szilveszter éjjelén hagyományosan virslit, kocsonyát vagy korhelylevest esznek, újév napján pedig lencsét (a bőségért) és malachúst (a szerencséért). Szárnyast újév napján nem illik enni, mert a néphit szerint „elkaparja” vagy elrepíti a szerencsét.
Miért szerencsehozó a malac?
A malac orrával előre túr, vagyis „előre halad” – ezért lett a gyarapodás és a szerencse jelképe az újévi hagyományokban.
Mikor éneklik a Himnuszt szilveszterkor?
Éjfélkor, az óraütés után. A rádióban és a televízióban is ekkor szól a Himnusz, utána következik a koccintás és a jókívánságok.